Hangtechnikai, zenei érdekességek, tesztek, beszámolók

shorter audio blog

shorter audio blog

IKEA lemezjátszó

(Majdnem) minden alkatrésze IKEA termék

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2021. június 07. - shortlong

A hifis fórumokon gyakran szóba kerülnek különféle konyhai termékek, melyek megtalálhatóak az IKEA kínálatában. Ezek különböző bambusz és nyírfa vágódeszkák, fémeszközök, asztallapok, stb. Külön ki kell, hogy emeljem az IKEA Lack asztalkát, ami lassan 30 éve a legjobb ár/minőség értékű lemezjátszó állvány, valamint az Aptitlig vágódeszkát, mint a hifisek világhírű készülékalátétét, amit még Ausztráliában is használnak.

Az IKEA termékek nagyon sokak “hifista” fantáziáját megmozgatták már, azonban a most bemutatásra kerülő komplett lemezjátszóig ezidáig kevesen “jutottak” el. A motor, a meghajtószíj, a csapágyak, egy Fender potméter és néhány csavar kivételével minden más megtalálható az IKEA polcain. A komplett lemezforgató ára kevesebb, mint 100 Euro!

Remélem sikerül némi inspirációt találni a képek segítségével - a képek után azonban jön még egy kis folytatás...

ikea_lemezjatszo_1.JPG

dream_audio_januar.gif

ikea_lemezjatszo_2.JPG

ikea_lemezjatszo_4.JPG

ikea_lemezjatszo_5.JPG

Amit eddig láttunk, tekintsük a kezdők első próbálkozásának. Alaposabban elmélyedve a lehetőségekben - és persze az IKEA kínálatában -, némi kézügyességgel készíthetünk akár olyan lemezjátszót is, amit még a legkifinomultabb hallású kritikusok is az 5000 eurós kategóriába sorolnak. Jöjjön néhány kép a felsőbb kategóriából, melyeknek anyag- és munkaköltsége még mindig csak filléreket jelent a hangjukhoz képest. (További érdekes, lemezjátszókkal (is) kapcsolatos írásokat a Long Audioblogon találhattok.)

dscf0856.JPG

long-kft-banner_ok.jpg

dscf0669.jpg

dsc09600_1.jpg

dscf0869.jpg

dscf0963.jpg

pebbles.png

20 komment
lemezjátszó audio analóg hifi DIY IKEA

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://shorter.blog.hu/api/trackback/id/tr1116584302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lenörd hofstadter 2021.06.08. 11:56:50

Eddejó. Imádom amikor kézifúrós (jobb esetben 15 ezres asztali barkács-állványos) szakik mérőórával eszetlenkednek, hogy profinak tűnjenek.
Válasz erre 

midnight coder 2021.06.08. 13:24:13

Ilyet anno én is csináltam, igaz akkor úgy 12 éves lehettem. Egyik rokon kidobott egy rakás lemezt, én meg rájöttem hogy ha egy szög körül megforgatom és ráteszek egy tût és egy papírtölcsért akkor mûködik mint gramafon. Ezt aztán szépen továbbfejlesztettem villanymotoros forgató mechanizmussal, majd a gombostû is le lett cserélve rendes lejátszófejjel és egy tranzisztoros rádióból barkácsolt erõsítõvel. Aztán 14 évesen vettem egy rendes Akai lemezjátszót.
Válasz erre 

felhőkergető 2021.06.08. 14:59:44

hipszter szobadísznek jó, másra nem nagyon...
Válasz erre 

Karolac 2021.06.08. 15:20:43

Ne sértsük meg a hifistákat, még hogy a Lack asztalka a legjobb :) legfeljebb árban...
Válasz erre 

kvp 2021.06.08. 16:53:37

Disznek jo, zenelejatszasra kevesbe. A kulonbozo fafajtak es foleg a bambusz nem annyira nyero ha precizios mechanikat akar valaki kesziteni. A felkotozott ellensulyos valtozat ala pedig csak olyan lemezt mernek berakni, amit utanna hajlando az ember kidobni miutan a tu legyalulta. Persze egy hordozhato szovjet lemezjatszo szintjet el lehet erni viszonylag konnyen.

Egyebkent ha mar lemezjatszo, akkor szerintem a jo minoseget a lezeres letapogatasuak kornyeken erdemes keresni, ahol az olvasofej egyszerre nezi a barazda profilt tobb ponton (a ket csatorna kiolvasasahoz) es egy optical flow-t tudo kamera chippel (amilyen a lezeres egerekben is van) magat a lemezfeluletet a barazda mellett. (a magassag egyenetlensegek es a feluleti sebesseg kompenzaciojahoz) Igy a lemezrol egy korrigalt 3D-s scan-t kapunk, ami minosegvesztes es a lemezfelulet rongalasa nelkul kepes visszaadni a meglevo mintat, meg akkor is ha a lemez mar kismertekben torzult. Mindezt egy rendes nagyfrekvencias (tobb MHz-es) es nagy bitmelysegu (32 - 64 bit / csatorna) atalakitoval, amivel nagyon pontosan lehet a hullamformakat leolvasni a lemezrol. Idealis esetben ez a digitalis jel tomorites nelkul, a preciz kisero szinkron jellel kiegeszitve atvitelre kerul kozvetlen a hangszorokhoz (pl. i2s-en), amik a jel mellett csak simitott es szurt egyenaramot kapnak kivulrol es kozvetlenul a hangszoro tekercsek mellett allitjak elo az analog jelet, mar eleve a kivant mertekben erositett formaban, igy nincs jelen kisfeszultsegu es/vagy kisaramu analog jel. A megoldas teljesen immunis az elektromos zajokra es a lejatszas pedig a kornyezeti vibraciokra. Raadasul serult (legrosszabb esetben akar szilankokra tort es ideiglenes hordozora rogzitett) lemezt is lehet igy olvasni, tehat archivalasra is tokeletes.

ps: Plusz egy ilyen lemezjatszo kepes nem csak lejatszani, de duplikaciohoz is be tudja scannelni a lemezt, sokkal jobb minosegben mint amit mechanikus tuvel el lehet erni. Amit leirtam az nem eppen egy ikeas porgo vagodeszka, de minosegben nagysagrendekkel jobb. Jellemzoen nem otthoni kornyezetben latni ezeket, hanem kifejezetten archivalasi celra hasznaljak oket, regi felvetelek megmentesehez. Rengeteg mas hordozon nem elerheto felvetel kerult ilyen technikaval megmentesre.

en.wikipedia.org/wiki/Laser_turntable
Válasz erre 

shortlong · https://longkft.hu/audioblog/ 2021.06.08. 19:26:27

@Karolac: A pontos szöveg úgy szól, hogy "a legjobb ár / minőség..." - ezzel senkit sem sértünk meg. :)
Különösen úgy, hogy a Lack asztalka egy időben még a Linn LP12 tulajdonosok között is kedvelt és javasolt volt.
Válasz erre 

shortlong · https://longkft.hu/audioblog/ 2021.06.08. 19:30:29

@kvp: A lézeres letapogatású megoldásoknak - gondolok itt az ELP lemezjátszóira, melyből két változatot is hallottam -, van egy igen-igen komoly problémájuk. Nem tudnak mit kezdeni még a legapróbb porszemmel sem, amit nem kattanással, hanem letiltással (némítással) jeleznek.
Ebből következően ezeken a készülékeken csak alapos mosás után lehet a hanglemezeket lejátszani - tehát kötelező hozzájuk a lemezmosó használata.
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.06.09. 08:31:25

Az IKEA cuccainak túlnyomó többsége pofátlanul túlárazott, ámde silány termék. Még ha legalább MDF-ből készülnének a bútoraik, de nem: laminált bútorlapból. (Az IKEA árain erdélyi árusoktól tömör tölgyből vagy bükkből készült bútorokat lehet venni.) Az itt bemutatott lemezjátszójuk max. a vicc kategóriában nyerhetne díjat, ez meghallgatás nélkül is látható.

Két apró megjegyzés:

A lemezjátszó fatányérja inkább csak marketing - a fa a kis fajsúlya (bocs: sűrűsége) miatt ilyesmire alkalmatlan, plusz nem is csillapít eléggé - lásd különösen a legalsó képet. Akkor már inkább egy kellően centrírozott beton- vagy ólomtányér, garantáltan elnyel minden rezgést, és egyenletesen forog még szíjhajtással is, direkmeghajtással meg főleg. (Az ötletért a jogdíjakat a számlámra kérem utalni, patents pending. :D)

Ha már 5000 dolláros hangzású lejátszóról beszélünk, akkor legalább tangenciális lejátszókar kellene. Ja, hogy ahhoz nem elég néhány faléc és facsavar? :P

Mellesleg nem értem ezt a nagy analóg hype-ot, beleértve a csöves erősítőket is. OK, tudom, divat és hype, ahogy az alsó kategoriában a magnókazetta. A meglévő analóg mesterszalagok megfelelő felbontással és mintavételezési frekvenicával történő digitalizálásával elkészíthető a 24 bites, min. 96kHz-es, de inkább 192kHz-es digitális anyag. Ami meg a csöves erősítőket illeti, a kimenőtrafó kissé bele tud rondítani a hangba, hacsak nem trafó nélküli elektrosztatikus hangszórót használ az ember, direkt hozzá tervezett csöves erősítővel (nagy impedancia, nagy feszültség, kis áramerősség), de ez már az Ultimate High-End kategória.

Messze nem nagyon ismerem a high-end audio világát, de annyit még én is látok, hogy ez az IKEA-s dolog egy vicc.
Válasz erre 

midnight coder 2021.06.09. 08:34:20

@kvp: És ez mennyivel jobb annál, mintha az így leolvasott adatokat leteszed egy fájlba egy 3000 forintos pendrivera, és onnan olvasod vissza?
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.06.09. 08:46:03

@kvp:

"Mindezt egy rendes nagyfrekvencias (tobb MHz-es) es nagy bitmelysegu (32 - 64 bit / csatorna) atalakitoval"

Vajon mennyibe kerülhet egy több MHz mintavételi frekvenciára képes, 64 bites A/D átalakító? Na meg optikai szenzor? Egyáltalán létezik ilyen?
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.06.09. 09:06:37

@midnight coder:

Az adatok leolvasásához úgyis meg kell venni a lézeres lejátszót. A többszöri lejátszáshoz persze jobb fájlból olvasni, mert nem kell szarozni a lemez tisztán tartásával, nedves lejátszással.

Állítólag folytattak vakteszteket, és nem találtak hallható különbséget a 24 bit/96kHz-es felvétel és a sima CD között.

Szerintem azért egészen kis jelszinteken lehetne találni különbséget. Az audio CD-nél mindeféle trükköket alkalmaznak (pl. noise shaping, oversampling) az alacsony jelszinteken fellépő kvantálási torzítás és zaj miatt, pl. a hallható tartomány fölé tolják a zajt, beleértve a kvantálási torzítás kiküszöbölése érdekében hozzáadott digitális zajt. Nem tudom, ezeket alkalmazzák-e a 24bit/96+kHz-es audiónál is, de talán nincs rájuk szükség.

@kvp:

Most olvastam a linkedet. Az Optical Record Scanning részben írtak persze már egyszerűbben megvalósíthatók, mert nem real time kell átalakítani.
Válasz erre 

para_noir 2021.06.09. 09:57:48

Jó, de hol van az usb bemenete? :)
Válasz erre 

shortlong · https://longkft.hu/audioblog/ 2021.06.09. 12:26:21

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Néhány apró kiegészítés.:)

A fa kifejezetten jó alapanyagnak számít a hangtechnikába, azonban az IKEA-lemezjátszó tányérja nem fából készült, mint ahogy az alapzata sem. Az alapanyag bambusz, ami a fűfélékhez tartozik.
...és igen, a bambusz is kifejezetten jó rezgéselvezető, rezgéscsillapító tulajdonságokkal rendelkezik.
Az elképzelésedet - nagyon súlyos, akár 20-50 kg-os tányér - mintegy 40 évvel ezelőtt kitalálták és néhány lemezjátszó esetében alkalmazzák is. Sajnos, így a "jogdíjról" lemaradtál.

A tangenciális karoknak is megvannak a maguk problémái, aminek köszönhetően az 5000 eurós kategóriában hirtelen nem is tudnék mondani olyan lemezjátszót, amin az van.. Bár a múltban használták filléres lemezjátszók esetében is, de azok úgy is szóltak.
Egy igazán jó tangenciális kar már önmagában belekerülhet 30 000 euróba.

A működési elvből következően, trafó nélküli elektrosztatikus hangsugárzó nem létezik.
Válasz erre 

shortlong · https://longkft.hu/audioblog/ 2021.06.09. 12:32:34

@para_noir: A lézeres lemezjátszó analóg jelet olvas ki, amit analóg módon alakít át (RIAA).
A folyamat során nem történik digitalizálás, tehát nincs mit kiküldeni egy USB-porton, ergo, nincs rá szükség. :)
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.06.09. 13:12:41

@shortlong:

Tudom, hogy hangdobozokban bevált a fa, legalábbis a vékony műanyagoknál sokkal jobb.

Bambuszt auidiofil gyártók is használnak lemezjátszókhoz?

Nos, akkor a beton lemeztányérból nem fogok meggazdagodni. :((

Tudnál részletesebben írni, esetleg egy külön posztban a tangenciális lemezkarok előnyeiről és hátrányairól? Az árat nem említsd, amit most írtál, az eléggé elrettentő.

"A működési elvből következően, trafó nélküli elektrosztatikus hangsugárzó nem létezik."

Utánaolvasok, de szerintem elképzelhető, hogy létezik. A csöves erősítők kimenete nagy feszültségű és nagy impedanciás, ez jól illeszkedhet az elektrosztatikus hangszórókhoz, amelyek szintén nagy feszültségek kérnek nagy impedancián. Persze egymáshoz kell(ene) igazítani az impedanciákat. De furcsa lenne egy kimenőtrafós csöves erősítőre rákapcsolni egy bemenő trafós elektrosztatikus hangszórót: az első lecsökkenti az impedanciát, a második meg visszaemeli.

Az külön érdekes lehet, hogy így a hangszóró csillapítását hogyan oldják meg. Tranzisztoros erősító + dinamukus hangszóró párosnál ez nem nehéz, mert az erősítő alacsony impedanciája elnyeli a hangszórótekercs visszarúgásait. Nem tudom, csöves végfok+kimenőtrafó esetén ez hogy néz ki. Tudnál erről írni valamit?
Válasz erre 

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2021.06.09. 16:04:40

Nyilvánvaló, hogy nincs az az Isten, akiért én a dédelgetett lemezeimet feltegyem erre a roncsra.

@shortlong: "Egy igazán jó tangenciális kar már önmagában belekerülhet 30 000 euróba."

Sajnos itt vált nevetségessé az, amit írsz.

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "de annyit még én is látok, hogy ez az IKEA-s dolog egy vicc."

Mivel a meghajtómotor csak úgy oda van téve a lejátszó mellé, a hajtószíj pedig egy meglepően mély barázdába van beerőltetve, a kérdés el is dőlt. Viccnek nem rossz, hacsak nincs morgós napunk.
Válasz erre 

shortlong · https://longkft.hu/audioblog/ 2021.06.09. 16:57:17

@Androsz: Szerencsére az elme folyamatosan képes befogadni az új információkat. :)

Tangenciális kar ügyben ajánlom figyelmedbe pl. a Clearaudio Statement TT1 hangkart, vagy éppen Bergmann úr alkotásait, de készült Magyarországon is, ráadásul légpárnás kivitelben, amit ha neves cég gyártana, 25-30 000 euró alatt nem lehetne megkapni.
Ismételten hangsúlyozom, ezek nem azonos kategóriák egy Panasonic tg-karral.

A különálló, "csak úgy odatett hajtómotorra" pedig számtalan példát találhatsz a Kuzma-tól a Transrotorig.
Válasz erre 

shortlong · https://longkft.hu/audioblog/ 2021.06.09. 18:01:36

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A csöves erősítők kimenőtrafója 1:1 áttételű. Azok feszültséget nem emelnek, mindössze illesztik a hangsugárzót a kimenőcsőhöz - függetlenül a hangsugárzó milyenségétől.
Léteznek kimenőtrafó nélküli csöves erősítők is, valamint kimenőtrafóval szerelt félvezetősek - tehát a helyzet bonyolultabb, minthogy általánosítani lehessen.

A sztatikus hangsugárzók transzformátorának az a feladata, hogy a bemenő hangjelet magasabb feszültségre transzformálja, azért, hogy az elektrosztatikus vonzás és taszítás létrejöhessen, ami a sztatikus hangsugárzók fóliáját mozgatja, és ezáltal a hangot létrehozza.

Tehát a csöves / félvezetős erősítők kimenőtrafója nem képes kiváltani a sztatikus hangsugárzók "set up" transzformátorát, sőt, trafóit, mert azokból lehet akár 1, 2, 4, 8 ugyanazon hangsugárzóban.

Azonban az ötleted, a trafó nélküli sztatikus hangsugárzó nem is olyan légből kapott. :)
Léteznek kutatások, fejlesztések ilyen irányban is. Mindössze azt kell elérni, hogy maguk a végerősítők adjanak ki magukból elegendően nagy feszültségre "ültetett" jelet. Ebben az esetben az erősítő és a sztatikus hangsugárzó egy egységet képez, azok más készülékkel / hangsugárzóval nem helyettesíthetőek.

Igen, bambuszból készítenek gyárilag is audiofil lemezjátszót. Bambuszt használ mindenhez a Tri Art Audio, de készítenek bambuszból házat a Lenco és a Garrard cég lemezjátszói számára, de még a Linn cég LP12-jének is van bambusz változata.

Az erősítő-hangsugárzó kapcsolat meglehetősen bonyolult és hektikus - függetlenül az erősítő fajtájától és a kimenő-trafó lététől, vagy éppen nem lététől.

Itt találsz erről egy elgondolkodtató elmélkedést:

longkft.hu/audioblog/hangsugarzo_hangdoboz_hangfal_erosito/
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.06.10. 15:21:27

@shortlong:

"A csöves erősítők kimenőtrafója 1:1 áttételű."

Bizonyos vagyok abban, hogy ebben tévedsz, bár nem tudtam pontosabb adatokal megnézni csöves erősítők kimenőtrafóiról. Azt viszont hiányos elektrotechnikai ismereteim alapján is tudom, hogy az impedanciaillesztéshez az impedanciaarányok szerinti arányú menetszám szükséges. (Persze itt a frekvenciamenetet szerint változó impedanciát kell figyelembe venni, nem a névlegest.) 1:1 menetszámarányú trafót galvanikus elválasztáshoz szoktak használni, pl. biztonsági hálózati transzformátorokban, esetleg időnként csöves erősítőfokozatok között.

Pl. ha dinamikus hangszedőt (amely igen kis feszültséget ad le nagyon alacsony impedancián) akarsz illeszteni egy szokásos bemeneti impedanciájú előerősítőhöz, akkor népiesen szólva fel kell transzformálni a hangszedőről érkező jelet. Ez megnöveli a feszültséget és csökkenti az impedanciát.

"Azok feszültséget nem emelnek, mindössze illesztik a hangsugárzót a kimenőcsőhöz - függetlenül a hangsugárzó milyenségétől."

Nem is ezt írtam, hanem épp az ellenkezőjét: csökkentik a végfokról jövő feszültséget és ezzel a végfok belső ellenállását. Legalábbis hagyományos dinamikus hangsugárzók esetén, amelyek a leggyakoribbak.

"Léteznek kimenőtrafó nélküli csöves erősítők is..."

Igen, köszönöm ezt az infót, a válaszod alapján én is utánaolvastam, ezzel is tanultam valami számomra újat.

"Tehát a csöves / félvezetős erősítők kimenőtrafója nem képes kiváltani a sztatikus hangsugárzók "set up" transzformátorát"

Nyilván nem, hiszen az elektrosztatikus hangszórók még egy csöves erősítő kimenő feszültségénél is többet kérnek. De ennek is utánaolvastam kicsit, és azt találtam, hogy vannak már olyan erősítők, amelyekhez közvetlenül lehet illeszteni az elektrosztatikus hangszórót. Szóval ezután sem kapok jogdíjat. :DD

Eléggé frusztráló a tény, hogy bármit kitalál az ember, a végén kiderül, hogy valaki más már korábban kitaláta. :DDDDD

"Az erősítő-hangsugárzó kapcsolat meglehetősen bonyolult és hektikus - függetlenül az erősítő fajtájától és a kimenő-trafó lététől, vagy éppen nem lététől."

Elolvastam a belinkelt írást, ezért is nagy köszönet. Nagy kár, hogy a blogger nem megy bele a műszaki részletekbe, mert érdekelnének. Annyit azért leszűrtem, hogy legalább részben a hangszórók csillapításáról van szó (pl. a hangszórók és a keresztváltó tekercsei visszarúgnak), amire én is utaltam.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása